1988-ban a Remington végül úgy döntött, hogy betölti az űrt a .375 H&H és a .458 Win. Mag között. Az eredmény a .416 Remington Magnum lett. Az előző 25 évben számos különféle, .416”-os lövedékkel ellátott lőszer jelent meg. Az egyik legnépszerűbb a .416 Hoffman volt, amely egy kiégett, teljes hosszúságú .375 H&H hüvelyen alapul. A Remington alapvetően ugyanezt tette azzal, hogy a 8 mm-es Rem. Mag. hüvelyt felnyakolta, hogy befogadjon egy .416”-os lövedéket. Így a Remingtonnak sikerült egy olyan töltényt készítenie, amely megduplázza a .416 Rigby teljesítményét az eredeti töltényekkel, amelyek híressé tették ezt a töltényt. A .416 Rigby-t azonban hatalmas hüvelyben készítették, hogy csökkentsék a gyorsan égő kordit lőpor nyomását a trópusi éghajlaton. Ez az oka annak, hogy a .416 Remington magasabb nyomáson működik – mint a modern puskákhoz tervezett legtöbb modern töltény.